Iskolánk története

1853	Az 1845-ös királyi rendelet értelmében minden 6-12 éves korú gyermeknek kötelező két évfolyam 'alsó elemi' iskolát elvégezni. Majsajakabszállás pusztán, amely Kiskunmajsa nagyközség területéhez tartozott, megindul a közoktatás. Iskolaépület nincs, helyszíne a forrás szerint: városi lak. Az iskola római katolikus felekezeti jellegű, neve: Majsajakabszállási római katholikus népiskola. A tanítókat 1917-ig Kiskunmajsa községi képviselő-testület majd a kiskunmajsai egyháztanács választja. 1856-tól az anyaközség viseli a költségek nagyobb részét.

1856	Ősszel felépül az első iskolának használt épület a jelenlegi emlékpark helyén. Egy tanteremből és tanítói lakásból áll, e tanévben Jancsovics Pál a tanító.

1859	Megkezdi pályafutását Tóth Pál (1831-1911), aki 45 évet tanított itt.

1868	A magyar országgyűlés népiskolai törvénye hat évfolyamosra növeli az elemi iskolát és 12-15 év közötti gyermekek számára téli ismétlő iskolát vezet be. Ezt nem lehet mindenhol bevezetni, falun általában csak néhány osztályt járnak a gyerekek iskolába. Majsajakabszállás pusztán a századforduló után érik el a 4 évfolyamot.

1873	Az iskolaépületet megtoldják egy tanteremmel, ez szolgál 1896-ig kápolnaként is.

1901	Három évfolyamon 78 gyerek tanul.

1913	Beindul az ismétlő iskola, heti (vasárnap) egy alkalommal, 1939-ig működik.

1914	Megnyílik a másik, külső iskola a Kecskemét-Kiskunmajsa út mentén, egy 1747-ben épült,ekkor már nem használt csárdaépületben. Tanítani kezd Bognár Jenő, aki 1943-ig dolgozik iskolánkban.

1920	Először van hat évfolyam. Két tanító tanít 168 tanulót, egy év múlva 3 tanító dolgozik a központi iskolában. A "Kocsma" iskolában továbbra is egy nevelő van.

1927	Kinevezik az iskolák első igazgatóját, Ágoston Lászlót (1902-1977), aki 5 éve dolgozik itt.

1938	Hosszú előkészítés után felépül az új iskola, két tanteremmel és tanítói lakással. Ez a jelenlegi épület Kossuth utcai része. Tanári szoba nem épül, a pedagógusok irodája az iskolával szemközti épületben van (Dózsa György utca 22.). Ekkor 6 évfolyamon három tanító tanít 225 gyereket a központi iskolában.

1939	Az "öreg" iskola két tantermét lebontják, anyagából az új iskola udvarán (a jelenlegi szánkódomb helyén) melléképület épül. A régi tanítói lakást az ötvenes évekig, lebontásáig használják.

1941	A Kocsma iskola használhatatlan állapota miatt a tanítást egy tanyai bérleményben folytatják (Bugyi-iskola).

1943	Hét évfolyam működik.

1945	Nyolc évfolyamos az iskola. Majsajakabszállás elszakad Kiskunmajsától és önálló község lesz.

1948	Az iskolát államosítják. A község neve helyi kezdeményezés alapján Majsajakabszállásról Kunszállásra változik. A falu történetében a legtöbb gyerek 310, illetve 70 jár a két iskolába.

1954	Az 1883 óta Kiskunfélegyházához tartozó Fülöpjakabot összevonják Kunszállással, Kunszállás-Fülöpjakab néven. A községnek így hat iskolája van, három igazgatóval, 27 pedagógussal, mintegy 700 tanulóval. (Fülöpjakab iskolái: Központi, jelenleg Eötvös József Általános Iskola 1890-, Szűcs-iskola 1911-78, Herke-tói iskola 1927-70, Bauer-majori iskola 1947-70

1955	Felépül egy tanterem (a harmadik) és nevelői szoba a Dózsa György utcában.

1958	Újabb két tanteremmel és két irodával bővül az épület a Dózsa György utcai részen. Ekkor 240 tanulót 11 pedagógus tanít.

1960	Megnyílik a dolgozók iskolája, 1975-ig működik.

1963	26 gyerekkel félnapos óvodai csoport indul.

1969	Elkészül a tornaszoba, a politechnika terem és a vizesblokk.

1970	200 adagos konyha kezdi meg működését, beindul a napközi és a kisegítő iskola. (Utóbbi tíz év múlva megszűnik). Az óvodai csoport napközi otthonosként működik tovább.

1971	A járási tanácstól az iskolaigazgatóhoz kerül a dolgozók feletti munkáltatói jogkör, az ekkor működő négy iskolát már egy igazgató irányítja Kunszállásról.

1976	A mosdók egy részét WC-kké alakítják. Az udvari illemhely helyén politechnika terem lesz. A tantermek száma így hétre nő. Kunszállás "külső", kisebbik iskolája a tanulók számának csökkenése miatt (15 fő) megszűnik.

1983	Január 1-jén megalakul az általános művelődési központ, amelybe Kunszállás iskolája, óvodája, művelődési háza és könyvtára, Fülöpjakab iskolája és óvodája tartozik.

1984	Felépül a nyolcadik tanterem, kisméretű tornaterem (9,5x14,5) és a hozzá tartozó öltözők. Elkészül a salakos kézilabda- és teniszpálya.

1989	Január 1-jén Fülöpjakab Kunszállás társközségévé válik, 1990 október 14-étől teljesen önálló lesz. A fülöpjakabi iskolát, óvodát, könyvtárat és Kunszállás ÁMK-ját a két község közoktatási társulás formájában közösen működteti tovább.

1991	Kétszáz alá (197) csökken a gyereklétszám.

1995	Beindul az alapfokú művészetoktatás (zongora). A község önállóságának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen meglátogatta iskolánkat Göncz Árpád köztársasági elnök. Június 30-án megszűnik a Kunszállás-Fülöpjakab Közoktatási Társulás.

1998	A tornaterem végébe tornaszertár épül.

1999	Szeptember 11-én az iskola felveszi Tóth Pál egykori tanító nevét. Ebben az évben beiratkozott első évfolyamosok száma 35, a fenntartó két első osztály indítása mellet dönt. Megépül a kilencedik tanterem, egy szertár (jelenleg technika oktatásra használják) és az aula.

2003	Július 31-én megszűnik a Kunszállási Általános Művelődési Központ. Megépül a számítástechnika szaktanterem.

2004	Sajátos nevelési igényű csoport oktatása indul.

2006	Június 19-én megkezdődött az iskola teljes körű rekonstrukciója. Nyílászárók cseréje, tetőjavítás, épületgépészeti berendezések, villamoshálózat teljes cseréje, udvar részleges újra burkolása. Ez az iskola felújítási- és bővítési programjának első üteme, amelynek bekerülési költsége 73266694 Ft, melyhez a Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzat pályázatán 51157000 Ft-ot nyert az önkormányzat. Szeptember 4-én a tanítás megkezdődött, a végleges átadás 2007 január 31-én történik. A tavasz folyamán az alsósok udvarán közadakozásból több mint egymillió forint értékű játszótér épült.

2007	150 alá (147 fő) fogy a tanulólétszám, a 9 tanulócsoport a végzős két nyolcadik osztályosok távozásával nyolcra csökken. A pedagógusok létszáma 16-ról 14-re fogyatkozik. A zongora tanszakot átveszi a Kiskun Művészeti Alapiskola.

2008	Képviselő-testületi döntés alapján a sajátos nevelési igényű csoport szakmai működtetését a Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás veszi át.

2009	Július elsején létrejön a Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény. Tagintézményei: 1. KIKI Tóth Pál Általános Iskolája, az iskolához tartozó intézményegységek: KIKI Petőfi Rendezvény- és Faluháza, KIKI Könyvtár, és Információs Helye, KIKI Szociális Ellátó Egysége, KIKI Tájháza (szervezés alatt). 2. KIKI Mosolyvár Óvoda és Bölcsődéje. Az óvoda-bölcsődében 2 óvodás és egy bölcsődés csoport működik. A Kunszállási Közös Igazgatású Közoktatási Intézményt egy igazgató (aki egyben az általános iskola tagintézmény-vezetője is), egy tagintézmény-vezető (óvodavezető) és egy tagintézményvezető-helyettes (iskolaigazgató-helyettes) irányítja.